Említettem korábban, hogy vettünk és tettük pár felesleges dolgot, amikor a lányunkat vártuk (és persze azóta is). Persze ez nem azt jelenti, hogy ezek egytől egyik rossz dolgok, csak a mi életünkbe nem illettek/illenek bele. A poszt fő mondanivalója az, hogy soha semmit ne vegyél meg csak azért, mert "mindenkinek" van. Te nem vagy mindenki, Te Te vagy. Gondolod át, hogy valóban szükséged lehet-e rá... Ha valamilyen módon nem érzed magadénak, nem tudsz vele azonosulni, ne vedd meg! Ha nem vagy biztos benne, ne vedd meg! A legtöbb dolgot napjainkban már gyerkőc mellől is megveheted... 

Jöjjenek most ezek a teljesség igénye nélkül:

• Gyógyszertári babafürdető krém: a neve nem becsapós, ez tényleg egy krém... Néhányszor próbáltuk, de igazából több okból kifolyólag nem használtuk. Az egyik ok, hogy borzasztó az állaga, nem oldódik vízben (bár ennek a problémának a megoldására kaptunk ismerősöktől jól bevált tippeket). A másik - és számunkra fontosabb - ok, hogy a saját kozmetikumok kiválasztásakor is próbáljuk kerülni azokat, amik kőolaj származékot tartalmaznak. Ha pedig magamra nem kennék ilyesmit, akkor nyilván egy csecsemőre pláne nem... Szóval ez tisztán pénzkidobás volt, a mai eszemmel ki sem váltanám.

• Gyógyszertári popsikrém: hasonló a fürdetőhöz, már ami az összetevőket illeti... Valamint mivel mosisok voltunk, alapesetben nem kentük a popsit. Ugyanis nem száradt ki a bőre, mint az eldobós pelusban, emiatt nem kellett "visszahidratálni". És piros is csak fogzós időszakokban volt, akkor tiszta lanolint kapott, ami villámgyorsan helyrehozta.

• Babaöböl (a képen a bal felső sarokban bújik a gyerkőc mellett): ezt szerencsére nem vettük, hanem kölcsön kaptuk egy nagyon kedves barátnőmtől. Nekik bevált, és az ötlet nekünk is nagyon tetszett, de használat közben rájöttünk, hogy mégsem nekünk való. Többet aludt mellette a lányunk a családi ágyban, mint benne. Igazából már a kórházban is mellettem aludt, nekünk így volt természetes. 

• Légzésfigyelő: mivel együtt alszunk, ez jelentőségét vesztette. Ráadásul alig tudtam eladni... 

• Bébiőr: ehelyett kamerát használunk, bár nagyon kevés az az alkalom, amikor tényleg kell, mert szinte minden időt együtt töltünk a kezdetektől. 

• Eldobható pelenka 2-es mérettől: az újszülött méret nagyon jó ötlet volt, mert a lányunk elég kicsi súllyal született (2,7kg). Így amíg el nem érte a 3,5kg-t, eldobós ökopelenkát használtunk. Próbáltunk több típust, és abból, amelyik a legjobban bejött, rendeltünk következő méretet is - na mivel gyorsan 100%-ban mosisok lettünk, ezt szépen el is adtam... 

• Pocakfájás elleni cseppek: ezek nálunk teljesen hatástalanok voltak. Nem is igazán tudtuk pl az Esumisan cseppet az előírás szerint adni, mert szerintem nem életszerű egy csecsemőnek annyit adni, amennyit az utasítás szerint kellene: minden etetéskor 25 csepp. Ez egyébként egy igény szerint szoptatott csecsemő esetén nem is igazán értelmezhető útmutatás. Ráadásul meggyőződésem, hogy az esetek nagy részében ilyen cseppekre semmi szükség, mert a "kólika" életkori sajátosság, és amikor kicsit fejlettebb lesz a baba emésztőrendszere, magától el is múlik. Itt van erről egy kis olvasmány, ami bennem nagyon megmaradt ezzel a témával kapcsolatban. 

• Szoptatós teák: ilyet is vettünk. Aztán végül egy adagot sem ittam. Igazából ezt is feleslegesnek tartom, ráadásul a legtöbben van édeskömény, ami a tejcin keresztül állítólag pocakfájást okozhat (!). Szóval inkább nem ittam belőle... 

• Rácsos ágy: tipikus "mások is vesznek, így veszünk mi is" típusú pénzkidobás volt. Egyetlen egyszer aludt el benne a gyerek - mondjuk sokszor nem is próbáltuk benne altatni (gyakorlatilag egyszer se). Az az egyetlen alkalom is inkább csak egy gyors szundikálás volt amikor felfedezte a kezeit, és annyira belefeledkezett a vizsgálódásba, hogy beleszunnyadt. Viszont tárolónak sokat használtuk - használjuk még ma is - és ha az árát nézzük, akkor nem is volt annyira rossz vétel... Hol kapsz ilyen nagy tárolót 10e körül, ami még illik is egy kisgyerekes lakásba... 

• Gyerekszoba: no igen... "Mindenki" csinál gyerekszobát amikor az első gyermekét várja, miért pont mi ne csináltunk volna (másfél szobás lakásba... )?! Eszünkbe sem jutott, hogy anélkül is lehet gyermeket várni... Mindvégig idegennek éreztem az egészet, de azt gondoltam, hogy ez természetes, mert minden más is újdonság... Azt hittem, majd ha megszületik a lányunk, és megtelik a kis szoba élettel, akkor jobban a "miénk" lesz a gyerekszoba is. Hát nem lett... Valójában teljesen el sem készült soha, és nem hiszem, hogy csak az a 2 hét hiányzott hozzá, amivel a lányunk előbb érkezett meg közénk a tervezett időpontnál. El sem tudtuk képzelni, hogy külön szobába száműzzük a kislányunkat, nem tartottuk életszerűnek. 

• Babakocsi (3in1): a másik "mindenkinek van", és egyben a legdrágább melléfogásunk. És ha már vettünk, akkor persze legyen felfújható kereke, nagy kosara, nagy nyílás, ahol majd besüt a nap, meg minden sz*r... Az autós hordozó részt természetesen használtuk, de a mózes részt gyakorlatilag egyszer próbáltuk (a sport részt pedig csak mikor befotóztam eladásra). Az egyetlen babakocsis sétánk elég rendhagyóra sikerült: a lányunk végig sírt, amíg a kocsiban volt, a férjem végig fogta a kis kezét és simogatta az arcát, én pedig folyton azt kérdezgettem, hogy vajon normális, hogy ez a gyerek így sír?! A férjemmel úgy döntöttünk, hogy nem, nem normális...

• Babahinta: vettünk természetesen babahintát is... Természetesen a lányunk nem szerette. Szerencsére használtan vettük, és pont annyiért el is adtuk, mint amennyibe nekünk került.

• Játszócumi: nem részletezem. A lányunk igény szerint szoptatott baba volt, ebbe nem fér bele a szilikon bimbiutánzat... 

• Spriccelős fürdőjátékok, ismertebb nevén gumikacsa és társai: vettünk. Aztán elolvastam egy cikket, amiben le volt írva, ami amúgy teljesen logikus. Ezeket a játékokat nem lehet takarítani. Belemegy a víz, nem tud kiszáradni, bepenészedik... És tényleg... 

• Rugalmas hordozó kendő: erről már írtam bővebben a hordozásról szóló posztomban. Nekünk nem vált be, nem szerettük. 

• Rágcsalánc: ebből több felét vettünk. Volt ami bevált, és volt ami nem. Ezt pl. egyáltalán nem szerette... Pedig szerintem ez a legszebb, de a többinek ezek szerint jobb a formája. 

• Játszószőnyeg: ez is teljesen felesleges volt, pedig azt hittem, nagyon praktikus darab lesz. Simán megfelelt az egyszerű habtapi. Mondjuk a szőnyeg mellé járó apró játékokat legalább szeretete... 

• Kappucnis babatörölköző: ez furcsa történet, mert pont arra nem gondoltam, hogy ez felesleges lehet... Még varrtam is egyet... Ami viszont bevált helyette, arról azt gondoltam kezdetben, hogy baromság... Szóval ez nem jött be, mert általában - ha nem mindig - frottír anyagból készülnek. Az viszont egy pihe puha babához nekem nagyon durva. Amit használtunk (és még legtöbbször a mai napig is használunk) helyette, az a bambusz kifogó. Mondjuk kicsit megszállott is lettem bambusz ügyben egy időben, mert őrült puha a pamuthoz képest. Szóval érdemes kipróbálni, mert a két anyag szinte összehasonlíthatatlan. 

• Talpas rugik: attól a pillanattól kezdve, hogy kicsit is tudott önmagáról, és az igényeiről, nem viselt el semmit a lábán. Zoknit is csak cipőben. Ha hazaérünk valahonnan, a mai napig az az első dolga, hogy tépi le a zoknit. Ilyet esélytelen volt ráadni... 

• Szopipárna: ez igazából nem volt felesleges, bár gyakorlatilag a szoptatáshoz mi soha nem használtuk. Szerintem frankó találmány, csak a lányunk 8 hós koráig kizárólag fekve tudtam szoptatni, így nálunk nem volt létjogosultsága. Viszont elég sokat használtuk nem rendeltetésszerűen pl. gyermek elbarikádozására a nagy ágyon, babafészeknek.... Szóval ez igazából nem volt felesleges - bár ezeket az egyéb dolgokat nyilván máshogy is könnyedén megoldottuk volna... 

• Beülős úszógumi: nem szerette. Ennyi. Akár jó is lehetett volna, de nem lett... 

• Többféle fluorid mentes fogkrém: felesleges volt. Csak az egyiket szerette. Ráadásul elkezdett romlani pár foga, így fluoridosra kellett váltanunk (persze fogorvoshoz is járunk) 

... és a lista szinte végtelenül folytatható lenne...